A gazdasági cégek pénzügyi stabilitása kulcsfontosságú kérdés napjainkban, különösen a különféle gazdasági társaságok, például korlátolt felelősségű társaságok esetében. Az említett társaságok egyik speciális eszköze, a pótbefizetés, amelynek elrendelése sok esetben elkerülhetetlen, ha a társaság anyagi helyzete meginog.
A Kúria Polgári Kollégiumának gazdasági szakága által kiadott határozat rávilágít, milyen esetekben és milyen feltételekkel alkalmazható ez az intézmény. Nézzük meg a Mihalics Ügyvédi Iroda segítségével, hogy ez mit jelent pontosan.
Mikor jön szóba a pótbefizetés?
Felmerült Önben valaha, hogy mikor szükséges ténylegesen pótbefizetést elrendelni? Az alapfeltétel, hogy a társaság vagyona és saját tőkéje ne legyen elegendő a pénzügyi egyensúly fenntartásához, ami veszélyezteti a társaság üzletszerű működését. Mivel a Kft.-k zömét két vagy több tag alkotja, ezeknek a feleknek közösen kell dönteniük a szükséges pótbefizetésekről.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy önmagában a számviteli törvény által meghatározott mérleg szerinti veszteség nem indokolhatja a pótbefizetések szükségességét. Egy esettanulmány segít megérteni a helyzetet: egy kéttagú vállalkozás esetében a társasági szerződés rögzítette, hogy a taggyűlés szükség esetén a tagokra kivethet pótbefizetést, közvetlenül az éves beszámolót követően. Ugyanez a szerződés azt is meghatározza, hogy ezt csak egyszer lehet megtenni üzleti évenként.
Az igazság a taggyűlési határozatok mögött
Egy ilyen szituációban a taggyűlés döntött el nem osztott negatív eredményeikről, és elhatározta, hogy azok fedezésére pótbefizetést követelnek a tagoktól. Azonban ez ellen jogi kifogással élhetett az egyik szereplő, aki a bírósághoz fordult, állítva, hogy a pótbefizetés feltételei nem teljesültek. Az elsőfokú bírói fórum elutasította a panaszt, ám a másodfokú már érvénytelenítette a társaság döntését.
Miért történt ez így? A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy pótbefizetés elrendelése csak akkor indokolt, ha az üzletszerű gazdasági tevékenység pénzügyi instabilitása másként nem kezelhető. Közelebbről megvizsgálva, a veszteségeket akkor kell számba venni, ha azok a saját tőkét olyan szinten csökkentik, hogy az a pénzügyi stabilitást veszélyezteti.
A Kúria végső szava
A Kúria következtetése lényegre törő: a pótbefizetések lehetősége csak rendkívüli esetekben indokolt. Ehhez a társaság alaptőkéjén felül lerakott saját tőkéje nem lehet elegendő. A megoldásnak részének kell lennie, hogy a saját tőke szintje ne essen vissza a pénzügyi életképesség szempontjából kritikus szint alá. Az éves beszámoló szerinti veszteségek önmagukban nem igazolhatják a pótbefizetést, amennyiben a társaságnak van felhalmozott eredménytartaléka, amely ilyen veszteségeket fogadni képes.
Egy gazdasági társaság tagjai közti kapcsolatról szóló döntéshez elengedhetetlen a jogi keretek, szabályozások átfogó ismerete.
Ezen határozat megértése nem csak a jogi szereplők, hanem a gazdasági döntéshozók számára is fontos, hiszen megfelelő információk birtokában elkerülhetők a szervezeti szinten bekövetkező félreértések, konfliktusok. Mindemellett a megfelelő pénzügyi döntések meghozatala szempontjából is elengedhetetlen a társaságok számára.
